Felszívódó szálak alkalmazása az anti-aging kezelések során

2023.02.18

A testünk, arcunk öregedése egy komplex folyamat, ami egyaránt érinti a bőrt, a bőr alatti kötőszövetet, az arc izomzatát, sőt a csontozatot is. Minden mindennel összefügg, így amíg meg nem értjük az egyes szöveteket érintő változásokat, nem tudunk eligazodni a számtalan technika között, melyek azt a célt szolgálják, hogy a lehetőségekhez képest visszaadjuk az arc megközelítően eredeti formáját. 

Az idő előrehaladtával a felületes és mély zsírszövet mennyisége és elhelyezkedése megváltozik. A bőr alatti kötőszövet kollagén és elasztin mennyisége csökken. Az arc váza, a csontszövet szerkezete ritkul, bizonyos helyeken felszívódik. Az arc izmai a csontokon erednek és tapadnak, és ha a változások következtében az eredési és tapadási pontok áthelyeződnek, egyes izmok túlfeszülhetnek, míg mások meglazulhatnak. Mindezek eredményeképpen jellegzetes öregedési jeleket láthatunk az arcon. A csontos részek feltűnőbbek lesznek. Ráncok jelennek meg a bőr bizonyos területein, a homlokon, a szemöldökök között, az orr és a szájzugok között, illetve a szájzugok két oldalán. A szemek alatt és az orcákon bemélyedések képződnek. Az ajkak vékonyodnak, széleik lebiggyednek, szomorkás kifejezést kölcsönözve az arcnak. A szemhéjak megereszkednek, az orrcsúcs csüngeni kezd. Az arc háromszög alakja egyre inkább négyszögre kezd emlékeztetni, mivel az arckontúr alsó része megsüllyed. 

A különféle nem- sebészi esztétikai beavatkozások azt a célt szolgálják, hogy az arc formáját fiatalosabbá, a bőr minőségét pedig egészségesen ragyogóvá tegyék. A mai bejegyzésben a felszívódó szálakról lesz szó, melyekkel többek között az arc emelését is elérhetjük. Fontosnak tartom előre megjegyezni, hogy kezelés hatása nem végleges és az arc szöveteit nem maguk a szálak fogják hosszú távon rögzíteni. Magát a szépítő "gyógyítást" a szervezet végzi el, melynek eredményeképpen kötőszövet képződik. A mintegy 6 hónap alatt felszívódó szálak beindítják azokat a folyamatokat, melyek kollagén, elasztin és hialuronsav termeléshez vezetnek. A szálak anyaga legtöbbször a polydioxanone (PDO), melyeket, a bőr alá bekerülve, gyakorlatilag idegen anyagként azonosítja az immunrendszer. A reakció során "tokot" képez körülöttük, ami nem más, mint kötőszövet. Ahogy telik az idő, a szálak széttöredeznek, majd maradéktalanul felszívódnak. Ami marad, az a kötőszövetes burok. Attól függően, hogy mi a célunk a beavatkozás során, a PDO szálak széles skálájából választhatunk.

A MONO PDO szálak egyenesek és felszínük sima. A szálat tű segítségével vezetjük a bőr alá. Célunk vele a bőrminőség javítása, feszességének fokozása. Az adott bőrterületre egymás mellé több szálat helyezünk, melyek beindítják a biokémiai folyamatokat. Ugyanezekre merőlegesen is vezethetünk szálakat, mintegy hálót hozva létre.

A SCREW PDO szálak a tűre spirálisan vannak felcsavarva, és alakjukat a kötőszövetben is megtartják. Célja, a bőr feszesítése mellett, volumennövelés a ráncos és lágyrészhiányos bőrterületeken. Intenzívebb kollagéntermelést indít el.

A SPRING PDO szálak spirálmenetei szorosabbak, menetemelkedésük kisebb. "Rugószerű" alakjukat megtartják, így nagyobb felületen érintkeznek a szövetekkel. A volumennövelés erőteljesebb, mint az előző esetekben, és enyhe emelő hatásuk is van.

A COG szálak már külön csoportot képeznek, mivel elsődleges feladatuk a lifting, vagyis az emelés. Ezeket lehet tűvel, de személy szerint én egy tompa eszközzel, kanüllel vezetem be, és a kezelés előtt helyi érzéstelenítést kell alkalmazni. A szálak teljes hosszában fogak találhatók, melyek megkapaszkodnak a szövetekben. A megemelt arcrészletet így rögzítik, nem engedik visszaereszkedni. Léteznek kétirányú fogazott szálak is speciális feladatokra. Anyaguk lehet PDO, de léteznek más szálak is ( PGA, PLGA).

Az N-FIX a szálak legújabb generációja, melyek esetében nem fogak állnak ki a szálból, hanem trapéz alakú bevágások vannak benne, ezek akadnak a szövetekben.

A szálak kifejlesztése, kidolgozása és gyártása tekintetében Dél-Korea (N-FINDERS) és Grúzia (APTOS) jár az élen. Bár szerkezetükben, anyagukban és sokszor bevezetési technikájukban is eltérnek egymástól, vannak olyan törvényszerűségek, melyek mindkettőre egyaránt vonatkoznak. Az egyik, hogy a szálakat steril körülmények között kell bevezetni. Egy szállal nem lehet emelő hatást elérni, többre van szükség ahhoz, hogy egy térbeli szerkezetet, az arcot arányosan emelhessünk. Szükség van fix pontokra, ahol az arc stabil, onnan indíthatjuk a szálakat. A kiindulási pontok területén olyan rögzítő szalagok találhatók, amikre "felfüggeszthetjük" az arcot. A fogazott szálat hosszúak, bevezetéskor utunkba kerülhetnek jelentős képletek, erek, idegek, mirigyek. Nélkülözhetetlen az arc anatómiájának részletes ismerete, hogy kikerüljük ezeket, és a beavatkozás szövődménymentesen menjen végbe.

Végezetül tudnunk kell, hogy szálakkal mintegy 5 mm-t tudunk emelni, ami nem kevés, és több szál hatása összeadódik. Ha azonban a konzultáció során úgy ítéljük meg, hogy ez a változás nem érné el a Pácienssel megálmodott hatást, abban az esetben plasztikai sebészeti műtéti beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a kezelés felkeltette érdeklődését, szeretettel várom konzultációra Tatán.


Dr. Niczinger László

        Főorvos

COG szálas kezelés eredménye - Dr. Niczinger László 

1. 2. kép kezelés előtt                                                  3. 4. kép kezelést követően

Köszönjük szépen Kedves Páciensünknek, hogy megoszthatjuk a képet. 

A kép felhasználása nem engedélyezett.


Irodalomjegyzék:

1. Sydney R. Coleman, Rajiv Grover: The anatomy of the aging face: Volume loss and changes in 3-dimensional topography. Aesthetic Surgery Journal. Volume 26, Issue 1, Supplement, January-February 2006, Pages S4-S9

2. aptos.global

3. www.nfinders.com

 

Felhasznált demonstrációs képek

1. https://aestheticsmeetsfashion.co.uk/2021/12/14/the-pyramid-of-age/

2. Sydney R. Coleman, Rajiv Grover: The anatomy of the aging face: Volume loss and changes in 3-dimensional topography. Aesthetic Surgery Journal. Volume 26, Issue 1, Supplement, January-February 2006, Pages S4-S9